Gyermekkori alvászavar

Ha egy kisbabára gondolunk, mindenkinek egy aranyosan szundikáló kis csecsemő jut az eszébe. Az eleinte jól működő napi 18-22 órai alvásmaratonokat, később alvászavar válthatja fel. Sokat tehetünk a baba és nem utolsó sorban önmagunkért,hogy ez ne következzen be.
Minden életszakasznak megvannak a saját specifikus feladatai, amelyeket nem kell feltétlenül átütemeznünk, de mindenképp kellő odafigyelést igényelnek.
A gyermeknek az első évei során nagyon sok mindent meg kell tanulnia.
Első óriási feladata hozzászokni ahhoz,hogy Ő már (az anyai testtől) külön életet él.
Hozzá kell szoknia az éjszakák és nappalok váltakozásaihoz.
Ebben az időszakban fontos, hogy észrevegyünk minden változást, amelyek gyermekünk viselkedésében észlelhetők.
A kisgyermek funkciózavarral reagál minden környezeti és pszichés hatására.
Legjellemzőbb zavarok stressz esetén az alvászavar és a táplálkozási zavar.
Nagyobbacska, másfél-két év környékén az alvászavar mellé társulhat vizelet-székletürítési- illetve beszédzavar is.

Az alvászavarra jellemző gyermekkorban:

• az alvás-ébrenlét ideje felborul (nappal többet alszik)
• a legkisebb neszre is azonnal felébred
• nem alszik mélyen
• nem mer egyedül aludni (a szüleit hívja)
• álmában beszél
• korához képest kevesebbet vagy többet alszik
• alvajáró

Ilyenkor legtöbbször pszichés probléma áll a háttérben, ezért ajánlott szakember segítségét kérni!